Mallory Weggemann- út a paraolympiai aranyért

Mallory Weggemann- út a paraolympiai aranyért

Pár posztal ezelőtt Diana Nyad történetét olvashattáttok, aki az ő kitartó küzdelmével hatvan évesen teljesítette be legnagyobb álmát. Ma Mallory Weggemann-t, mutatjuk be egy fiatal úszónőt a Finis csapat tagját, aki 18 éves korában kerekes székre kényszerült. Az úszás segített neki abban, hogy megtudjon birkózni az élet nagy csapásával. Nagyszerűen sikerült neki. Ezt a nyakában fénylő aranyérem is bizonyítja, melyet a Londoni paraolympián szerzett. Az út ami ehhez vezetett, viszont nem volt egyszerű...

Az úszás Mallory Weggemannhoz mindig is közel állt. Szüleivel és testvéreivel együtt rengeteg időt töltöttek a medencében. A víz nem csak az aktív életvitelt jeletette számára, hanem magát a szabadságot is. Az élet sajnos hatalmas csapást mért erre a fiatal sportolóra – 2008-ban, épp a 19.-dik születésnapja előtt, Mallory epidurális injekciót kapott hátfájása miatt. Ennek az eredménye az lett, hogy mindkét alsó végtagja lebénult és tolószekbe kényszerült. Az első pár hét borzasztó fájdalommal, letargiával és szomorúsággal járt. Aztán egyszer csak, egy gondolat kezdett el benne erősödni, hogy minden ami az életben történik, okkal történik. Valamint az, hogy nem a történések határoznak meg bennünket, hanem mi döntünk arról mit kezdünk velük.

Visszatérés a medencébe

Mallory meg volt győződve róla, hogy az ő úszással töltött évei immáron elenyésztek. 2008 nyarán nem messze lakhelyétől, előkészítő versenyek kezdődtek úszásban a paraolympiára. Mallorynak nem állt szándékéban részt venni rajtuk, de végül a családjának sikerült jobb belátásra bírniuk. Mallory újra a medencében találta magát,nem kis tervekkel fejében. Függetlenül attól, hogy eddig semmilyen versenyen nem vett részt, most a Londoni paraolympián való részvételt tűzte ki célul.

Paraolympiai gyorsúszás királynője

Négyévnyi kitartó edzés meglepő gyorsasággal ért a végéhez. 2009 -2011 között Mallory rengeteg elismerést és sikert ért el a világ legjobb handicap úszónőjeként, így nagy eséllyel lépett a startvonalra. Nem feszítem tovább idegeiket, Mallory elnyerte az aranyat, megnyerte a futamot és méghozzá új rekord időt is döbtött. Az úszónő így egy élő példa arra, hogy megéri küzdeni még ha őrültségnek és elérhetetlennek is tűnik az elején.

Az úszáson kívül Mallory további aktivitásokba fogott – elkezdte történetét megoszatni a többiekkel, Blogján valamint konferenciák segítségével. Az ő elbeszéléséből nyugalom, alázat, érettség de szintén éberség, bátorság is sugárzik. Ezeknek a tulajdonságoknak összességét, egyértelműen megéri magunkban fejleszteni, hogyha az élet hasonló leckét állít elénk. Mallory a saját „leckéjét“ gyönyörűen összefoglalja a TEDx előadásán „Győzelem a tragédia felett“(angol nyelven):

Egy másik cikkben a víz iránti szeretetéről ír, számunkra nagyon szimpatikus szavak...

„Minden nap hálás vagyok azért, hogy azt csinálhatom, amit annyira szeretek! A sportúszás az elmúlt években rengetegett nyújtott, megtanított sok mindent az emberekről, támaszom volt a nehéz időkben... de mindeközzül a legjobban az úszás emelt fel, növelte az önbizalmam, megtanított, hogyan tűzzek ki célokat magam elé és hogyan érjem őket el. Valamint azt, hogy bármit elérhetünk, ha képesek vagyunk érte küzdeni..."

És mi a helyzet Rióval?

Ebben az évben is szurkolhatunk Mallorynak. De nem volt egyszerű az út idáig. Habár mondhatnánk, hogy ez a fiatal sportolónő már megélte a magáét, ami a nehéz időket illeti, 2014-ben újabb mélypont érte. Súlyosan megsérült a bal karja. Nem csak hogy, az úszás lett megterhelő számára, de bármilyen egyszerű mozdulat is fájdalommal járt. Maga Mallory mondta, hogy ez a sérülés nehezebb volt számára mint maga a bénulás. A riói olympián való részvétele ezért rengeteg küzdelmébe és fájdalmába került. Bevalljuk – teljes szívünkből kívánnánk Mallorynak a második aranyat. :-)

Jelenleg mindenki az olympiával él. A sportolók hihetetlen eredményeket mutatnak és tovább terjesztik az ember határait. Ennek ellenére el ne felejtsük, hogy szeptemberben újabb bátor és mindenre elszánt sportolók lépnek színre. Az világban "handicap" jelzővel illetik őket, de nem ez határozza meg életüket. A betegség vagy baleset után hatalmas elszántságról, bátorságról és élni akarásról tettek tanúságot. Ezért szukoljunk nekik a paraolympián, hogy elérjék álmaikat.

Szurkoljunk együtt nekik!

Ancsi





X